Bernek Emília

Mit kell tudni róla?

Rajtam kívül a Bernek családban még két "gyermek született": a kisöcsénk, Zoli és te, Emília. Rólad hamar kiderült, hogy bizony nem leszel egy egyszerű eset, bár nem aszerint az általános, "megszokott" módon. Ez alatt értsd azt, hogy te nem a lázongás és kicsapongás mintapéldánya voltál, ó nem. Te már kiskorodban is vágytál a rendre és a rendszerre magad körül. Van némi tisztaság mániád, amivel néha az öcsénk és az én életemet is megnehezítetted, elvégre ki szereti azt, ha a kishúgát ott találja a szobájában, miközben az rendet rak? Nem hiszem, hogy sokan, főleg ha van egy-két holmi a szobádban, amit nem szívesen tennél közszemlére. Fokozatosan egy olyan mentalitást is magadénak tudhattál, hogy kéretlenül is elkezdtél tanácsokat osztogatni - pedig nem te tanultál tanácsadónak. Egyik születésnapodra Zolival vettünk is neked egy Okoska törpös pólót, hogy ezzel is célozzunk a dologra, de... nem tudom, hogy a lényeg valaha is eljutott-e hozzád.

Tanulmányaidat tekintve befejeztél egy egyetemet, majd elhelyezkedtél egy rendezvényszervező cégnél. Miért pont ott? Benne van a nevében: rendezvényszervezés. Ebben te irányíthattál és vezethetted az egész folyamatot, tanácsokat osztogathattál, véleményezhettél - úgy gondoltad, hogy megtaláltad magadnak a legtökéletesebb helyet, főleg, mikor szerelembe estél a vállalkozás vezetőjével, azaz a főnököddel. Én próbáltalak figyelmeztetni, hogy annak a férfinak a szeme se áll jól, de a te éles tekintetedet kivételesen elvakította a szerelem. A férfi többször kért kölcsön tőled egy-egy projekthez, amibe te szívesen beszálltál és támogattad őt... csak aztán az egész vállalkozás bebukott, a rendőrség most keresi őt és akkora adósságot hagyott rád, hogy ötleted sincs, miképp mászol ki ebből. Valamilyen okból erről az egész adósság dologról senkinek se szóltál a családban - nagy eséllyel azért, mert túl büszke vagy ezt előttünk felvállalni. Te, aki mindig mindent tökéletesen csinálsz? Nem, te nem vallhatod be, hogy hibáztál és másnak volt igaza.

Csak a munkád megszűnése miatt kerestél meg engem, hátha tudok valami helyet ajánlani - így kerültél a Szent Johanna Gimnázium iskolatitkárságára. Nem, ez közel sem álmaid állása, de szükséged van a pénzre, hogy elkezdj egyenlíteni, ha nem akarod, hogy előttünk is kiderüljön a problémád.

//A képhez nem ragaszkodom, alkuképes, de szerint vagy valami barna vagy vörös hajú hölgy lenne a megfelelő a szerepre. A keresztnév tekintetében is hajlandó vagyok a váltásra, ez csak egy ötlet, ami hirtelen így eszembe jutott. Nagyon-nagyon várom a karaktert, reményeim szerint sok vicces szituációt tudunk kihozni a kialakult helyzetből. //

Copyright

--- Krisztián

Mit kell tudni róla?

A szomszédok az utcánkban mindig csodálkozva nézték, akárhányszor megjelentünk egymás társaságában. Márpedig nem azért, mert imádni való látványt nyújtottunk vígan haladva a házsorok mellett, hanem mert tisztában voltak azzal, hogy ismét valami olyasmiben sántikálunk, ami a felnőttek felháborodónak tekintenek, mi pedig szimplán csak kalandnak.
Két utcával odébb helyezkedett ódon impressziót nyújtó házatok, ami megszámlálhatatlanul sok esetben biztosította a fantazmagóriáink szülte, tökéletessé faragott álomvilág megteremtéséhez szükséges alapanyagot, annak köszönhetően, hogy szüleid rengeteget dolgoztak. Az űrbe vezető lépcsősor, és a szobád, mely a teljes univerzumot rejtette magában… nos, a nap végére valóban úgy festett, mint a kozmosz… mielőtt a mítoszok szerint a mindenhatók rendet teremtettek volna a káoszból.  
Te voltál az a barát, aki a hozzám hasonló tökéletességre törekvő kislányok magányukban kitalálnak képzeletük segítségével, én pedig az a fura személy, aki az ellenkező nemből származik és rendezettségével kiborítja, de mégis csodálásra készteti a hozzád hasonlóan buzgómócsing kisfiúkat.
Az óvoda volt számunkra a kinti világ, a munkahely, ahova a minket körülvevő felnőttek példáját követve kötelességtudóan járnunk kellett. Nem mintha bántuk volna, hisz muszáj volt foglalkoznunk a ház alakú mászóka gyűrűjében elképzelt főhadiszállással, no meg természetesen vadállati sebességgel hintáznunk, hogy kimehessünk a mindenségbe. Tudniillik a rakétakilövő csak akkor végezte el sikeresen a munkáját, ha tíz másodperc alatt elértük a megfelelő sebességet, nemde?
Emlékszel arra, amikor elsőben a második iskolanapon a felsőbb évesek kiröhögték a barbies pólómat? Megígérted, hogy nemsokára mi leszünk a nagy halak az akváriumban és bosszút állunk ezért, az utópisztikus elképzelés pedig vágyódással töltött el a misztikus jövő után. És aztán eljött a tanév utolsó napja, majd a szabadságtól illatozó, a naptányér sugaraitól perzselően meleg vakáció is. Kár, hogy az idillikus atmoszférát szüleid heveny bejelentése döntötte romba, miszerint Franciaországba költöztök a jobb megélhetés érdekében. A hír nyilván különféle affektusokat váltott ki belőlem, amik kiváltképp a kétségbeesésemet és a reménytelenségérzetemet vetítették a világ felé, de a protestáló viselkedésemmel sajnálatomra csupán annyit értem el, hogy a szüleim nagyobb rendszerességgel kezdtek el azon morfondírozni, vajon mit fuseráltak el a nevelésemben. Fogalmam sem volt, ki fogja onnantól kezdve elűzni az ágyam alatt megbúvó küklopszokat és a szekrényemben rejtőző titánokat. A fantasztikus, felépített világból posztapokaliptikus lett, egyedül maradtam a kopár puszta közepén.
De ahogy a gyerekek minden képzeletbeli barátot elfelejtenek, így halványult el idővel a te képed is az emlékezetemből, és vele együtt a keserű nosztalgikus diszkomfort. Ambícióktól vezérelve követtem a néhol hiányos macskaköves utam a sikeresség felé. Lettek barátaim, rendszerint azért küzdöttem, hogy meg is tartsam őket a kiváló tanulmányi eredményem mellett, és őszintén szólva egy idő után eléggé belejöttem. Újra, ezúttal egymagamban felépítettem egy világot, amiben immár emancipált, fiatal nőként avanzsálhattam.
Büszke voltam magamra és arra, amim lett, legalábbis addig, míg vissza nem tértél a szomszédságba. Eleinte el sem akartam hinni, hisz pár évvel a távozásod után mi is elköltöztünk az angyalföldi kertvárosból búcsút intve a gyerekkorom legszebb pillanatainak. "Mégis mennyire mázlistának kell lennie valakinek ahhoz, hogy a sors így intézze?" gondoltam magamban, amikor az érkezésed híre elhagyta édesanyám száját, de ez az enthüméma gyorsan kámforrá vált, amint kiderült, hogy osztozkodnom kell veled az édesapámon, ugyanis jelenleg együtt van édesanyáddal. Ennél nehezebb már csak az a feladat volt, hogy elfogadjam a magamnak tett beismerést: megváltoztál, és én is.
Te az a srác lettél, aki tekintetével csupán képes lenne levenni a lábáról az iskola szépeinek mindegyikét, aki nem tud úgy elhaladni a folyosón, hogy ne csipkelődne valamelyik csinos lánnyal, vagy szimplán csak bókolni neki, illetve nem beszólni viccből egy-egy fiatal gólyának. A francia nyelvtudásod tökéletes – a pletykák szerint minden értelemben – így a lányok csak úgy bomlanak utánad.
Mind a kettőnk egyelőre képtelen bevallani magának, hogy ez a kapcsolat nem az, ami egykor volt, de mégis hasonlóan kapaszkodunk a létezése illúziójába, mintha az lenne. És ez az, ami teljes mértékben irracionális. Hisz én már nem az magányos farkas vagyok, aki egykor voltam, te pedig nyugodt szívvel megfeledkezhetsz rólam, ha egykor azért nem hagytál figyelmen kívül, mert sajnáltál, amiért szociálisan egy nulla voltam. Úgy látszik, jelenleg nem küklopszokat, trollokat, vagy egyéb szörnyetegeket kergetünk, hanem egy régi barátság (vagy gyerekszerelem?) reményét, és minél jobban igyekszünk utolérni, annál messzebbre kerülünk tőle.
Bánt, hogy nem én vagyok már az egyetlen nő az életedben, vagy inkább az, hogy a többieket is legalább annyira szereted mint engem. Ki nem állhatom, hogy akaratom kívül megvetéssel tekintek minden személyre, aki a gyengébb nem táborához tartozik és valamilyen oknál fogva közelebb lép hozzád, szimplán csak a társaságodat élvezheti.
És mondd csak, te hogy vagy ezzel? Vagy ezúttal egyedül maradtam az érzéseimmel? Téged bánt, ha más srácok társasága leng körül? Esetleg a szórványosan feléd intézett pillantásaim ilyenkor elfecsegik neked, hogy valójában dacból keresem a számomra közömbös férfiak társaságát, no meg azért, hogy ne az utánad epekedő, szinte már érted rajongó nőszemély látszatát keltsem, ami mételyező nyomorúságot okoz és felborítja a lelki békémet?

Gyere, kérlek szépen, nagyon várlak *.* Pb ügyileg nagyon tanácstalan voltam, a képen Ben Barnes szerepel, de gondoltam még Hayden Christensen, Jake Abel, Colton Haynes, Theo James pofijára is. Ha van jobb ötleted, nyugodtan írj és megbeszéljük. *.* Egyéb kérdésekkel is bátran zargass, ha megérkeztél :3

Copyright

Csodás keresztneved Liu-Udvardy

Mit kell tudni róla?

Muhahahahaha, csá bátyus! Nos, hát igen, gyakran tagadjuk le, hogy mi igazából ikrek vagyunk, mert te tiszta anyu vagy, én pedig inkább apára hasonlítunk, ezért a te esetedben sokszor azt sem hiszik el, hogy közöd van egyáltalán az ázsiai népekhez, de ez még nem fog azon a tényen változtatni, hogy egy vérből valóak vagyunk. Nos, hát... Mit is mondhatnék rólad? Mint minden kamaszodó fiút, téged is kifejezetten izgat az a tény, hogy hogyan szívadhasd a lány testvéredet, ezért már egyáltalán nem lepődök meg azon, ha kilógatod a lakás különböző pontjaiba mondjuk a bugyijaimat, csak enyhe idegbajt idézel vele elő, és ilyenkor akarom mondjuk a kalapáccsal megsimizni a fejecskédet. <3 Mindettől függetlenül amúgy imádlak és rohadt jó veled lolozni vagy cs-zni, szerintem könnyedén együtt is tudunk dolgozni ha arról van szó. Például amikor cosplayt csinálok akkor tök kedvesen segítesz nekem, meg minden, pedig szerintem nem igazán érdekel a dolog, aztán lehet, hogy így van, csak nem vallod be, mert ilyen ki mócsing vagy. <3 Szóval gyere gyorsan bae, mert nagyon szeretnélek végigkergetni a folyosón azzal a teleszkópos szelfibottal amit az et-mben is a fenekedbe akartam dugni.

Copyright

A te döntésed bae.<3

Mit kell tudni róla?

Hmmm, hát az a helyzet, hogy néha nem tudlak hova tenni. Az elején nagyon tetszettél, nekem de aztán rájöttem, hogy mennyire jó barátok vagyunk és nem szabadna olyasmikre gondolnom... Mégis honnan kellett volna tudnom, hogy neked is hasonló jár a fejedben? Soha nem hittem volna, hogy tetszeni fogok neked, holott tudom, hogy nem vagyok egy csúnya lány és az önbecsülésem is a helyén van, de mégis... Annyira elérhetetlennek tűnsz a titokzatosságod miatt, mégis mindig mellettem vagy, segítesz a házimban, dolgozatnál puskázni, sőt még azt is elnézed ahogyan másik srác után ácsingózok. Mindig óvva intesz Noeltől, amiből rengeteg vitánk van, de végül mindig kibékülünk, és tényleg nem tudom elképzelni az életemet úgy, hogy te ne legyél a részese. Azért azt tudod, hogy el szoktam játszani a gondolattal, hogy te vagy a herceg, én pedig a várban raboskodó hercegnő, akit egy sárkány őriz? És mindez csak azért, mert valóban gyönyörűnek látom magam azokon a fotókon amiket te készítesz rólam, pedig nincsen rajtuk semmi különös, csak én... Mégis ki vagy te, hogy ilyen módon vagy képes varázsolni?

Copyright

Dóczi Péter

Mit kell tudni róla?

Szerintem a név eléggé uralkodó, hiszen az úriember nem más, mint a bátyám. Petit nem igazán viselte meg az, hogy átköltöztünk Budapestre Zalaegerszegről, hiszen itt tervezett tovább tanulni, és így legalább nem kell fizetni külön a koliját. Igazából nagyon jó kapcsolatot ápolunk, közel állunk egymáshoz, és imádjuk a másik vérét szívni. Ugyanakkor, ha probléma adódik egyből ugrunk, és gyakran engedem, hogy kihasználjon az autójáért cserébe.
Nagyon-nagy szabad kezet adok a megalkotónak, én csak a bátyámat várom, aki lehetőleg nem az a rossz fiú. Inkább humorosnak, jó fejnek, lustának, de normálisnak képzelem.
Nagyon várom, és Ákos is, mert szeretne elmenni vele inni. A PB változtatható, a név maradjon, mert így emlegettem. Köszönöm szépen, és gofrit sütök annak, aki meghozza <3

Copyright

_____ Kriszta

Mit kell tudni róla?

Kriszta az exem, aki nem az egyetlen barátnőm volt, amikor együtt jártunk. Akkoriban együtt voltam még Molnár Rózsával is, akivel igen jóban van a leányzó, s tudtommal a mostani kiszemeltemmel is jó kapcsolatot ápol. Azt rebesgetik a madarak, hogy bosszút akar állni rajtam, ami eléggé a rögeszméjévé vált. Nem is értem ezt, mert mindig is tipikusan olyan lány volt, aki nagy ívben leszarta a dolgokat és saját bevallása szerint őt nem könnyű szerelembe ejteni, ám nekem mégis sikerült.

//Ez egy elég szedett-vetett hirdetés lett, tudom, de nem szeretnék semmit meghatározni ezeken kívül. A canon karakterek közt láthatod Roli és Rózsa hirdetését, illetve az oldalon Lilit is megtalálod, így ha érdekel még valami bátran zaklass csak! A play by csak egy ajánlat és ugyan imádom Andreát, de ha neked nem tetszik változtass rajta nyugodtan.

Copyright

......... Tamara

Mit kell tudni róla?

Tara az én egyik gyerekkori barátom és egyben jelenlegi osztálytársam. A szüleink régóta összejárnak, így ismerkedtünk meg még totyogós korunkban. Ő egy nagyon élénk és szórakoztató lány. Néha hurrikánszerű megjelenéseivel és csacsogásával az agyamra megy, de ha nem lenne, hihetetlenül hiányozna. Kapcsolatunk mondhatni elég közeli, sokan azt hiszik, egy pár vagyunk, vagy legalábbis leszünk. Ennek persze semmi valóság alapja, hiszen ő és én, ugyan azt szeretjük. Bizony, a nőket! Egyelőre nem mert még a világ elé állni ezzel a dologgal, de megfogadta, hogy idén megteszi. Mielőtt leérettségizne, tiszta vizet önt a pohárba és jövőre már felemelt fejjel fog randizni a nyilvánosság előtt. Volt már pár kapcsolata, de mindet tönkre tette a titkolózás. Élete legnehezebb lépése előtt áll és retteg attól, hogy elfordulnak majd tőle az emberek. Félix mellette áll, történjen bármi!

Tarát egy tipikus, csinos lánynak képzelem el, olyannak, akiről senki sem feltételezné, hogy a saját neméhez vonzódik. Ezért is tudta ilyen sokáig titokban tartani, na meg azért, mert abban a hitben hagyta az ismerőseit, hogy belém van esve. Próbálkozott már fiúval, de hamar rájött, hogy az nem az ő terepe. Baráti triónk harmadik tagja Lili rajtunk kívül az egyetlen, aki tudja az igazságot. Fiatalabb nálunk, de ez soha sem zavarta egyikünket sem.

// Ezen kívül semmi mást nem szeretnék megszabni. Formálhatod a karaktert kedved szerint, továbbá az avatár is változtatható. Előtörténetem elolvasása ajánlott! Várom nagyon a hölgyet! //

Copyright

... Marcell

Mit kell tudni róla?

Marci a legjobb barátom mióta a Szent Johannába kerültem, ő az, akivel bármit megoszthatok, akire mindig számíthatok,akiért mindent megteszek. Az utóbbi néhány hónapban viszont a meghitt pillanatainkban, a kétértelmű vicceinkben kezdtem valami furcsát és oda nem illőt érezni, ami szokatlan számomra. Valójában már nem azt szeretném, hogy Marci a barátom legyen, inkább valami egészen mást.

Nagyjából annyi konkrétum van a karakterrel kapcsolatban, hogy intelligens, humoros, kissé problémás srác, aki folyton költözködik valamiért (ennek miértje szabadon alakítható). Ezen kívül mindent a kedves megalkotóra kívánok bízni, a személyiségét, a háttérsztoriját és azt is, hogy mi lesz vele és Effivel a továbbiakban. A PB is csak támpont, természetesen leváltható.
Nagyon-nagyon várom! Ha valaki kedvet kapott, egy PM-mel jelezze jöttét! <3

Copyright