TULAJDONSÁGOK

ÉLETEM TÖRTÉNETE

A telefonom töretlenül rezeg, újabb és újabb üzenet vár arra, hogy elolvassam, én mégsem teszek semmit, azon túl, hogy lenémítom, majd jeges tekintetem az előttem ülőre szegezem.
- Mégis mi a franc ütött beléd? Értem én, hogy kamaszkor, meg lázadás, de ez… Lola – rázom meg a fejem idegesen, de mentségemre legyen mondva, senki nem lenne boldog, ha hajnalok hajnalán, szirénák hangjára ébredne, aztán mikor kimegy, hogy szembesüljön azzal, mi a fene történik, a tulajdon húgát látja kiszállni a rendőr kocsiból.  
- Az a pasi egy segg, az anyánknak meg elment az esze, mikor átengedte őt a küszöbön – horkant fel, a megbánás látszata nélkül, mire mélyet sóhajtok, és megvakarom a tarkóm.
- Értem. Felfogtam, és hidd el, okkal nem megyek haza, de Lola… megszökni? Most nézd meg, anyu betegre aggódja magát, és.. – megrázom a fejem, majd a konyhába megyek, hogy kávét csináljak magunknak. Nem tudok rá haragudni, sose tudtam, de muszáj éreznie, hogy ezzel most átlépett egy határt. És ó te jó ég, még mennyit fog.
Lolával egyetlen gond van, túlságosan hasonlít rám, és szerintem anyánk ezt látja is rajta, de ő már egy másik nemzedék, engem kordában tudott tartani, mikor kellett, vele viszont nehezebb dolga lesz. – Kirúghatsz, de akkor sem megyek haza. Ide is eljutottam, máshová is elfogok – vigyorogva dől mellém a konyhapultra, mire nemes egyszerűséggel tarkón legyintem. Nem lennék képes arra, hogy elküldjem innen. Akkor leszerepelnék, mint tesó, meg amúgy is… elfér.
- Két feltétel – szólalok meg némán töltött percek után, hisz kell idő, ilyen égtelen korán nem is kevés, míg átgondolom a dolgokat. Szemeim a panda húgomra függesztem, és teljes komolysággal ejtem ki a szavakat a szánom.
- Ezt elintézem anyuval. Itt maradhatsz, félévtől pedig befejezed az iskolát a Szent Johannában… ha nem tetszik, most kocsiba pakollak és viszlek Egerbe – reagálom le a grimaszt, meg a szemforgatást, mert könyörgöm, még csak tizenhét, neki az a dolga, hogy iskolába járjon, és le tegyen arról, hogy fiatalbűnözővé avanzsáljon.
- Iskola mellett pedig a barátnőmnek segítesz a virágboltban, ne hidd, hogy én foglak eltartani. Nagylányt akartál játszani? Hát tessék – kortyolok az éltető nedűből, miután kitöltöttem magunknak, még csak bele se gondolok abba, hogy mit aggatok ezzel a nyakamba, de könyörgöm, mégis csak a húgomról van szó.