TULAJDONSÁGOK

ÉLETEM TÖRTÉNETE

1. Jobb, ha az első pontba összeszedek minden olyan információt magamról, ami nagyon alapnak számít és utána vágok csak a dolgok közepébe. Szóval! 1996. december 21-én láttam meg a napvilágot ezen a bolygón Pataki Kinga Rina néven anyakönyvezve valószínűleg abból a csekély indokból kifolyólag, hogy más életforma nem lett volna képes elviselni azt a szintű hiperaktivizmust amit képviselek. Ahogyan pedig a mondás tartja párosával szép az élet majd rögtön jött utánam harminc perccel később a tökéletes másom. Még egyszer szeretném leszögezni én voltam az első szóval enyémek a velejáró kiváltságok fél óra ide vagy oda. Komolyra fordítva a szót én vagyok az első aki befoglalhatja reggel a fürdőszobát mert nővéri jogomban áll.


2. Van egy ikertestvérem, akit Annának hívnak. Szakasztott úgy nézünk ki mint akiket ctrl c ctrl v billentyűkombinációval sokszorosítottak volna. Érdekes dolog ikernek lenni mivel saját tapasztalatokból meg tudom erősíteni azt a rengeteg mítoszt amiről hallani lehet az ikerléttel kapcsolatban. Lehetetlen eltitkolnunk bármit is egymás elől még ha csak valami csekélységről is van szó megérezzük, hogy nem mondta el a másik. Ezért már régen megtanultuk, hogy jobb ha nyílt kártyákkal játszunk és mindent megtárgyalunk. Sokszor befejezzük egymás mondatait és akár lopott tekintetekből is tökéletesen megértjük egymást. Ezekkel a furcsa kis képességeinkkel szoktuk a frászt hozni a környezetünkre ami csak jobban erősíti bennük azt a tudatot, hogy bolygót tévesztettünk anno 96-ban.

Annus az én mindenem! Életem során ő mindig ott volt, van és lesz velem. Mi ketten egy csomagban járunk és aki akar valamelyikünktől valamit annak ezt el kell fogadnia és pont.


3. Imádom a hasamat. Pro tip ha hamar a legjobb barátommá akarsz válni: Adj bármi ételnek nevezhetőt és többé le nem fogsz tudni vakarni magadról úgy foglak imádni. Sokszor kapom a megjegyzéseket az osztálytársaimtól az evési szokásaimmal kapcsolatban, amikor valakit éppen arra próbálok befűzni, hogy jöjjön velem harapnivalót venni, mivel amit hoztam suliba azt már feléltem és mert hát ugye egyedül nincs kedvem felkerekedni.

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a gyomrom képes mindent megemészteni és tartani velem az eszeveszett iramot. Nem is tudom hogy hogyan bírnám ki ha nekem is speciális diétán kellene élnem mint Annának. Minden tiszteletem az övé, én bele is őrülnék az egyszer biztos!

Nem létezik nálam az a fogalom, hogy túl sok ételmennyiség terén. Bármennyit elém pakolhatsz az asztalra garantálom, hogy elfog fogyni. Szerintem ezt is nyugodt szívvel sorolhatom a földönkívüli szupéképességeimhez.


4. Tizedikes korom óta deszkázom. Még anno láttam, hogy nagyon sokan gördeszkával járnak suliba a kicsit megszokottabb látványt nyújtó bicikli és társai helyett. Egyik női osztálytársam is rendszerint a szóban forgó négykerekű deszkalappal jött reggelente szóval miért is ne alapon leállítottam suli után, hogy esetleg én is kipróbálhatnám-e. Biztatására a fejembe vettem, hogy én is megfogok majd tanulni első sorban biztonságosan közlekedni vele. Akkoriban nem mertem arra gondolni, hogy akármilyen trükköt is megtanuljak mert féltem magamat ismerve, hogy korház lesz a vége a próbálkozásnak.

Azóta már sok víz folyt le a Dunán és végül rászántam magamat, hogy többre is használjam a gördeszkát, mint egyszerű közlekedési eszköz. Nem állítom, hogy jó vagyok hiszen sok esetben az időm nyolcvan százalékát a földet ölelgetve töltöm miközben a deszka valahol mellettem gurul. Viszont az alap trükkök már hiba nélkül mennek de sajnálatos módon kicsit leakadtam a mostani szintemen mert nem tudok annyi időt a gyakorlásra szentelni különböző okokból mint régebben.


5. Az anyanyelvemen azaz a magyaron kívül folyékonyan beszélek koreaiul és angolul. A koreai nyelvtanulását apa szorgalmazta egész kicsi korunktól kezdve, hogy származásunkánkat ezzel ápoljuk. Az angolt pedig már általános iskola első osztályától oktatták. Aztán gimnáziumban bekapcsolódott a sorba a francia nyelvoktatás is.


6. Földöntúli szerelem köt a színekhez. Habár öltözködésemet illetően inkább a pasztell vagy sötétebb színeket részesítem előnyben. De tárgyakat illetően oda vagyok a harsányabb színekért is. A szobám úgy néz ki mintha egy unikornis hányta volna körbe. A falamat is különböző színes geometriai alakzatok díszítik, amiket még Annával pingáltunk fel közösen.

Mindig is színes hajról álmodoztam, de tudtam, hogy otthon ezt nem igazán tolerálják. Viszont legnagyobb döbbenetemre apu belement abba a tizennyolcadik szülinapunkkor, hogy csináltathatok lila tincseket eldugottan a hajam aljába. Azóta minden hónapban más színre színeztettem át a kiszőkített tincseket. Volt már lila, kék, zöld és jelenleg rózsaszín.


7. A családi hátterem kissé bonyolult. Félig magyar és félig pedig koreai származású vagyok. Mind a kettőnk nagyon apa centrikus ami természetes hiszen sokáig csak ő nevel minket egyedül és  mindent megtett annak érdekében, hogy semmiben sem szenvedjünk hiányt.

Anyámat mondhatni nem igazán ismerem mert amikor kicsik voltunk otthagyott miniket mivel az öröksége többet jelentet a számára. Aztán amikor a ballagásra került sor hirtelen megjelent a semmiből egy ajánlattal.  A „nagylelkű” ajánlata azt tartalmazta, hogyha felvételizünk kint Koreában és felvesznek minket akkor állja nekünk a magániskolát és természetesen az eltartásunkat meg némi extrát. Én nem értem el elegendő pontszámost a vizsgákon Annus viszont igen. Szóval én maradtam ő pedig ment. Életem legsötétebb időszaka volt. Teljesen összeomlottam és úgy éreztem elszalasztottam az egyetlen lehetőséget arra, hogy megismerjem azt a nőt aki mégis csak a vér szerinti anyám és, hogy magasabb szinten tanulhassak tovább. Bebeszéltem magamnak, hogy komplett idióta vagyok és valószínűleg nem vagyok elég intelligens ahhoz, hogy akárhova is felvegyenek. Ezért csak úgy random ráböktem egy iskolára ahol továbbtanulok. Magányosan és erősen depresszióhoz hasonló jeleket produkálva jártam ki a kilencediket.

Egy év múlva viszont jött a fordulat. A másik felem visszatért hozzám. Ahogy Anna elbeszéléseiből megtudtam ő is ugyan úgy szenvedett azalatt az egy év alatt mint én.

Mind a ketten megírtuk a felvételit a Szent Johanna Gimnáziumba ahova fel is vettek minket azzal a kikötéssel, hogy a kilencediket újra kell járnunk. Ez egy csekély árnak bizonyult amit meg kellett fizetnünk, hogy újra együtt legyünk és normális oktatást kapjunk.

A magabiztosságom is visszatért szerencsére és ikertestvérem után szorosan kullogok a tanulmányi ranglétrán.


8. Apu alaposan gondoskodott arról, hogy találjunk magunknak valamilyen hobbit amin keresztül kiélhetjük magunkat és tanulás mellet is űzhetünk.

Sokáig jártam zeneiskolába Annával de azt pár év után abbahagytam csak úgy. Ő a mai napig imád gitározni de nekem a zongora nem igazán jött be. Persze apám nem tudta tétlenül nézni, hogy amíg a testvérem szorgosan gyakorol és eljár az óráira én otthon vagyok és mással foglalatoskodom. Addig piszkált finoman ameddig meg nem egyeztünk, hogy a zongora helyett be irat balettra.

Ha az emlékezetem nem csal majdnem két évig rendszeresen részt vettem minden előadásban majd egy újabb hirtelen ötlettől vezérelve műfajt váltottam. Elkezdtem hip-hopra járni ami tökéletesnek bizonyult, hogy levezessem az összes fölös energiámat amiből rengeteg van. Kicsit lassabban de én is megtaláltam a szenvedélyemet amit immáron lassan négy éve űzök.


9. Iskolaszünetekben, amikor éppen nem eszek vagy másokkal csevegek akkor rajzolgatok. Mindig mindenhova cipelek magammal egy A4-es vázlatfüzetet, hogyha van egy kis időm és elkap az ihlet akkor tudjak firkálgatni. A polcomon is szépen egymás után, időrendi sorrendben sorakoznak a kivégezett, műveimmel teli füzetecskék.

Előfordul, hogy leváltam a ceruzát és ecsetet ragadok de jobban szeretek grafittal és tűfilcekkel dolgozni a különböző festékekkel ellenben. Mert kevésbé piszkol és jobban igénybe vehetőek ha mondjuk, nem otthon vagyok.


10. Rajongok a macskákért. Akárhol meglátok egyet már rohanok is, hogy megsimogathassam. Sajnos van, hogy a túlzott szeretettemet meglátva és magas hangon való felkiáltásomat meghallva elmenekülnek inkább. De én úgy vetődöm utánuk mint az oroszlán a gazellára és képes vagyok minden koszos, pókhálós helyre befurakodni ahova a cicus elbújt előlem.  

Nekem nincs saját szőrös jószágom ezért Anna macskáját traktálom a túlzott szeretettemmel mivel ő már megtanult elviselni.


11. Ha meghallom, hogy valamilyen könyvet megfilmesítenek vagy sorozatot készítenek belőle kötelességemnek érzem, hogy többször is elolvassam. Az ízlésem nagyon vegyes mert igazából bármilyen műfajban íródott művet elolvasok ha megtud fogni valamivel. De ha nagyon választásra lennék kényszerítve akkor azt mondanám, hogy a fantasy áll hozzám a legközelebb.


12. Két lábon járó meme vagyok. Egyszerűen nem lehet rólam normális képeket készíteni csak sokadik próbálkozásra. Mivel vagy olyan az arckifejezésem mint aki lélekben már halott vagy éppenséggel pislognom kellett és úgy nézek ki mint aki nagyon durva tudatmódosítók hatása alatt áll.

Már beletörődtem, hogy az összes hivatalos okmányomon lévő kép vállalhatatlan és ha valamelyik barátomnak rossz kedve van akkor csak meg kell neki mutatnom az igazolvány képemet és máris bearanyoztam a napját.


13. A zene a szenvedélyem. Már pici korunk óta így voltunk nevelve. Már akkor énekre jártunk amit a mai napik hasznosítunk iskolai előadásokon vagy csak úgy ha kedvünk van kicsit dalolgatni. Ez a zene iránti szeretett Annánál a hangszeren való tanulásban nálam pedig a táncban maradt meg továbbra is.

Ha egyedül kell eljutnom A pontból B-be akkor képtelen vagyok fülhallgató nélkül sétálni. Rossz szokásom, hogy teljes hangerőn szoktam hallgatni az aktuális lejátszási listákat ezért nagyon könnyen rám lehet hozni a szívbajt azzal ha valaki csak ártatlan szándéktól vezérelve a vállamra teszi a kezét.

Ha meghallok valami számot, amit ismerek akkor kivétel nélkül nekiállok énekelni vagy táncolni rá. Ezért kissé kínos velem lógni plázákban de ez is egy a sok furcsaságom közül amiért szerethető vagyok.


14. A polaroid kamerám az én gyermekem. A laptopomat a férjemként, a telefonomat pedig a szeretőmként tartom számon.  

Még két éve névnapomra kaptam ajándékba egy fujifilm instax mini 8 polaroid kamerát kék színben. Azóta is minden kirándulásra magammal viszem és a vele készített legjobb képeket az ágyammal szemben lévő falra ragasztom ki.

Mint minden velem egykorú én is szeretek az interneten lógni és ha tehetném napokig csak sorozatokat és youtube videókat néznék néha pedig valamilyen számítógépes játékon függenék. De természetesen próbálom a lehető legtöbb időmet nem ezekre a tevékenységekre fordítani és szabályozni magamat.


15. Allergiás vagyok a korán virágzású fák pollenére. A gyógyszer, amit az allergia tüneteinek elnyomására szedek borzasztóan álmosít. Olyankor még a herceg csókja sem tudna felébreszteni reggelente nemhogy holmi szegény mezei ébresztőóra hangja. Szerencsére csak addig kell szednem ameddig ezek a bizonyos fák el nem nyílnak.