Az emberek mindig csak a külsőt figyelik, amikor először megpillantanak valakit, de hát, mi mást is figyelnének, ha csak az szembetűnő? Senkinek sincs a homlokára írva, hogy erőszakos, akaratos, esetleg egy lecsúszott drogos, aki a nap nagy részét egy kuka mellett tölti, csak egy olyan helyet ketes amit wc-nek használhat, hiszen a kutyák sem vizelnek a saját helyükre. Nem kell a megtévesztés mesterének lennie senkinek, hogyha mást akar a külsejével sugalni kifelé a társadalomnak, hiszen néha egy kedves vonás is elég. Legjobb példa erre a tekintet, hiszen a szem a lélek tükre, ha valakinek egy kicsit is megnyugtató a tekintete az már megfelel az embereknek. Nekem szerencsére nyugodt a tekintetem, szemeim világoszíne is segít megnyugtató környezetet biztosítsni ennek, mintha egy egész óceán beleférne. A haj is fontos, ha valakinek túl rendetlen, azt már szóvá teszik, legyen az azért, mert ő úgy szereti, vagy mert egy jó éjszakát töltött el valakivel, az mindegy. Árulkodó és ez nem tetszik a társadalomnak. Én mindig változtatom a hajam, hol hosszabb és göndörebb, hol rövidebb, de ettől függetlenül nem zselézem, vagy lakkozom, hogy el ne merjen mozdulni, mert igenis szeretek beletúrni és ezzel igazgatni, az össze-vissza álló tincseimet. A borosta, illetve szakáll megosztja a népet, van aki szereti, van aki nem, van olyan is, hogy valaki képtelen növeszteni olyat, valakinek meg sok is van, én szerencsémre a kettő között vagyok, de nem szoktam hagyni, hogy túlságosan hosszúra megnőjjön, nem szeretnék a vad motorosokra hajazni vele. Mondjuk olyan alakom nincsen, testemen van izom, nem túl sok, csak annyi amennyire szükségem van, akármihez. Amit a külsőből levonnak, vagy akár az első beszélgetésből ők azt már szent írásnak veszik, azon változtatni nehéz, pedig szerintem nem az. Az első benyomásra mindenki odateszi magát, a legjobb oldalát veszi elő, hogy megmutathassa milyen is jobb napjain, de vajon a rosszabb, vagy akár az átlagos napjain el lehet viselni? A tettek mellet ismerszik meg igazán az ember, és olyan emberek mellett akik érdeklik. Én törődő egyéniség vagyok alapjáraton, de ezt elsőre nem fogom megmutatni egy idegennek, akiért semmit sem akarok megtenni, maximum akkor amikor megismerem. Nem tudhatják, hogy sosem vagyok másnapos, ittas tetteimre mindig emlékszem, azt sem, hogy a zene szerelmese vagyok, és hogy egy igazán odaadó alak, aki mindig figyel másokra. Ezek a dolgok soha nem tűnnek fel elsőre, de nem is baj, ez mindig így szokott lenni.
ÉLETEM TÖRTÉNETE
Szemembe süt a nap, ami a leeresztett redőny, apróbb kis rései közt kúszik be, hogy engem bizony felkeltsen. Annyira nem tetszik nekem ez az ötlet magamban szitkozódom is, de ha már így alakult kimászom az ágyból és bevetem magam a fürdőszobába... Vagyis oda terveztem a dolgot, de a gardróbba esek be, a cipők, nagykabátok és a rózsaszín ruhák közé. Megdörzsölve szemeimet és felfogva, hogy milyen hangzavart csaptam forogni kezdenek a fogaskerekek az agyamban, és meg is nézem, hogy hol vagyok. Kis szoknyák, mindenféle színben, blúzok, rövid felsők és bizony a magassarkúk. Ez nem az én szekrényem, nem is az én szobám, hiszen nálam a szekrény nem itt van, nálam ez az ajtó a fürdőszobába vezet. De ha nem az én szobám, akkor... Az emlékfoszlányok lassan lepik el tudatomat a tegnap estéről, a szülinapi buliról, ami véget nem érőnek tűnt, és arról, hogy én viszont ittam. Nem keveset, de nem vesztettem el önmagam vagy az önuralmam, csak kezdtem jól érezni magamat, egészen addig, amíg Csenge el nem rángatott a családtól, be a fürdőszobába, hogy megmossa a fejemet átvitt értelemben is. Közös fürdőnk van, a szobáink ott nyílnak egybe, így gondolta majd elzavar, vagy nem tudom, de azt hiszem nem hagytam neki. Szerintem én kezdeményeztem az egészet, de nem ellenkezett, ehhez bizony két ember kell! Nem lenne ezzel semmi baj egyébként, nagyon vonzó nő, és az sem zavar, hogy idősebb, mint én, igazából tényleg lehetne egy teljesen normális kapcsolst közöttünk, csak egy gond van. A mostoha testvérem. A szüleink két éve vannak együtt, mi pedig már másfél éve osztozunk a fürdőszobán, és ma még az ágyon is osztoztunk. Én nem tudom, hogy ő mit szeretne, de azt tudom, hogy én nagyon is élveztem a dolgot, és folytatnám is, nem zavarna, ha ez csak egy titkos kapcsolat lenne, de azt nem tudom, hogy ő mit érezhet ez iránt. Kimászok a szekrényből, hogy most már tényleg a fürdőbe mehessek, és épphogy beérek apámat látom meg a szobámban, én pedig gyorsan úgy teszek, mintha már rég ébren lennék. - Apa, te mit csinálsz? - kérdezem tőle, nem rejtett kíváncsisággal, hiszen csak úgy, minden ok nélkül nem szokott a szobámba mászkálni. - Oh, itt vagy? Tegnap este eltűntél, azt hittük, hogy leléptél itthonról a bevetett ágy pedig árulkodó volt. - én és az ágy bevetése nem vagyunk jóban, de megnyugtatom apámat, hogy erről szó sincs, kérdezze csak meg Csengét, igazolni tudja, hogy sehova se mentem, csak a szobámba. Illetve az ő szobájába, de ezt nem kell tudnia senkinek, ez a mi titkunk marad.
Tárgy: Re: Hermin Máté Vas. Márc. 13, 2016 11:16 am
Légy üdvözölve
Máté te egy igazán ügyes ET író vagy. Tényleg le a kalappal előtted..minden stimmel és nem egy unalmas sztori. Sok sikert kivánok a kis románcodhoz és remélem nem lesz belőle semmi gond. Azért vigyázzatok nehogy a szülők megtudják. Most menj foglalni és játszani!