Rendkívül akaratos, neveletlen, és bunkó természettel van megáldva. A felnőtteket (nemhogy a szüleit) egyáltalán nem tiszteli, sőt, ahol csak lehet, keresi az alkalmat arra, hogy megkeserítse a tőle idősebbek életét. Tanulni nem tanul, csak nyelveket, mert azokban jó, és érdeklik őt. Ettől függetlenül nem lehetne butának nevezni, mert annyira semmiből sem áll rosszul, és ha néha egy kicsit jobban megerőlteti magát, jobban is tud teljesíteni. Természetesen cigizik, bulizni (és sok-sok koncertre) jár, és sosem veszi fel a telefont a szüleinek, amikor már kétségbeesetten hívogatják, hogy hajnali 3-kor éppen merre csavarog. Barátai nagyon nincsenek, mert nehezen nyílik meg. Ettől függetlenül népszerű, csak mindig mindenkit megtart a haveri szinten. Basszusgitározik, és már játszott össze-vissza mindenféle garázs punkzenekarban, de általában, ha egy banda már nagyobb felkérést kapott, rögtön fogta magát, és továbbállt. Ezt pedig soha senki sem értette. Mégis miért jó neki, ha nem fut be?
ÉLETEM TÖRTÉNETE
1998. aug. 2-án született Krakkóban. Ő volt az első gyerek, és egyben az utolsó is, mert szülei, miután rajta keresztül megtapasztalták a gyereknevelés „örömeit” nem mertek többet bevállalni. Lechoslaw, vagy ahogy hívatni szokta magát, csak Lech, amint elkezdett mozogni, megkeserítette a drága édesanyja és édesapja életét. Mint egy rossz háziállat, úgy pusztította a házukban a növényeket és a berendezést. Óvodában pedig már a társait sem kímélte. Csúfolódott, verekedett, ezért az óvonénik nem bírtak vele, és már alig várták, hogy végre elbúcsúzzon tőlük, és iskolába kezdjen járni. Ez természetesen meg is történt, de hiába szerette volna mindenki, főhősünk jellemén még az iskola sem javított, ugyanis továbbra is folytatta a neveletlen, feleselő viselkedést. Nem tanult semmit, de mivel meg volt a magához való esze, sosem bukott meg semmiből, és mikor fölsőbe lépett a tanárok észrevették, hogy ez a gyerek nem teljesen olyan, mint amilyennek eddig hitték. A nagy felismerést az váltotta ki, hogy a gyerekek egy újabb nyelvet, a franciát kezdték el tanulni, a szokásos angol mellett. Lech pedig, maga sem tudja, hogy miért egyszerűen briliáns volt a nyelvtanulás terén. Míg a többiek majd belehaltak a francia nyelvtan megtanulásába, addig Lechnek úgy ment, mint a karikacsapás. Ezt ő maga is érzékelte, ezért egy kicsit erőt vett magán, és elkezdett tanulni. De csak angolt és franciát, a többi tantárgy ugyanis még mindig nem tudta eléggé felkelteni az érdeklődését. Egy nap pedig, amikor éppen franciára csinált valami kiselőadást, véletlenül egy honlapra tévedt. Ez a honlap pedig véletlenül épp a Szent Johanna Gimnáziumé volt. A fiú nem értette, hogy hogyan bukkant rá erre a helyre, de mivel ideje volt, mint a tenger, úgy döntött, hogy egy kicsit körülnéz. Így talált rá a cserediákprogramra, ami annyira megtetszett neki, hogy megpályázta az egyik helyet. Felvették, ő pedig úgy ült fel idén augusztusban a repülőre, hogy ez lesz élete egyik legmeghatározóbb élménye, hiszen a magyar mégis csak egy új nyelv és kultúra, ami bizonyára tartogat még neki meglepetéseket.
Tudtommal te vagy az oldalon az első cserediák (remélem nem tévedek), így nagyon örülök, hogy ilyen hamar kész lettél. Amúgy neked két ET írásához egy nap hogyan van időd? Persze tudom inkább te is arról olvasnál, hogy mit gondolok az irományodról. Ami, pedig elég dicséretes sikerült. A történetes rész illyesmi megírását még soha se olvastam , olyasmi volt számomra, mint egy mese. Na, de most menjél foglalni és játszani!
by Vendég Szomb. Szept. 16, 2017 5:08 pm
Tárgy: Lechoslaw Walkowicz 
(remélem nem tévedek), így nagyon örülök, hogy ilyen hamar kész lettél. Amúgy neked két ET írásához egy nap hogyan van időd? Persze tudom inkább te is arról olvasnál, hogy mit gondolok az irományodról. Ami, pedig elég dicséretes sikerült. A történetes rész illyesmi megírását még soha se olvastam , olyasmi volt számomra, mint egy mese. Na, de most menjél foglalni és játszani! 