Az egész délelőtt izgalmakkal telt el és alig vártam már, hogy délután legyen. Anya reggel 10-kor húzott ki az ágyból azzal mentegetőzve, hogy nélkülem olyan üresnek tűnik a reggeliző asztal, ha két fiúval kell megosztania. Ilyenkor mindig kirekesztik a beszélgetésből, mert apa és Peti szeretnek az autókról beszélgetni, főleg azért, mert a bátyám iszonyúan szeretne egy újat végre. Ehhez viszont szüksége van az apám támogatására, ezt pedig talpnyalással tudja elérni.
Reggeli után egyből felrobogtam a szobámba, hogy kiválasszam a ruhát, amivel szeretném elbűvölni a randi partneremet, majd miután gondosan kiválogattam megkértem anyát, hogy menjen át rajta a vasalóval míg én kiporszívóztam. Ahogy az idő egyre inkább telt annál nagyobb pillangók kerültek gyomromban, egyre türelmetlenebb és izgatottabb lettem. Valamiért még féltem is ettől az egésztől, azon gondolkodtam, mi lesz, ha nem fog kedvelni?
Bár nem értem miért pattogtam ezen hiszen nem volt semmi különleges, ha nem jönne össze akkor sem lesz vége a világnak, csak ciki lesz az osztályban találkozni, de megoldom. A megbeszélt időpont előtt készültem el, és az ablak takarásában állva vártam, hogy megérkezzen lovagom a négykerekű lovon.
- Ha bármi van akkor hívj nyugodtan, nem ígérem, hogy érted megyek de legalább kiröhöghetlek. – jött oda hozzám Peti, hogy egy szerencse barackkal elrontsa hajamat.
- Ne már Petii, miért vagy ekkora tuskó? – boxoltam bele vállába a kelleténél picit erősebben, majd a fürdőbe szaladtam, hogy pár másodperc alatt sikerüljön újra normális alakba szedni hajzuhatagomat. Épp mikor befejeztem füttyentette el magát a bátyám, miszerint a randi partnerem megérkezett és autóval van.
Anya erre felkapta a fejét és kérdőn pillantott rám, majd nyugtatásképp két puszit nyomtam arcára és elköszöntem. Az ajtóból hamar kislisszoltam nehogy utánam jöjjön minden lében kanál testvérem, miután be is zártam közelebb merészkedtem Ákoshoz.
- Szia. Szép autó. – köszöntem rá kedvesen, és ha engedte akkor közelebb menve két puszit nyomtam arca két oldalára. – Merre fog elvinni minket a modern ló? – érdeklődtem, hiszen apa azt mondta, hogy ha autóval jön akkor picit kérdezgessek róla is. Bár nem értettem miért. – Hogy vagy? Bevallom én nagyon izgultam egész nap, sőt még most is. – vallottam be pirulva, a kezemre sandítva.

Emlékszem az első alkalomra mikor Peti ment el randizni az egyik osztálytársnőjével és én végig körülugráltam, meg cukkoltam, amiért ma este csókolózni fog vele. Anya próbált leszerelni róla, de nem sikerült egészen addig míg el nem érkezett az idő ahhoz, hogy felpattanjon a bringájára és a lány elébe menjen, ha nem akarták lekésni a mozit. Nos, akkor gusztustalannak tűnt az, hogy két ember csókolózik, de mostanra elértem arra a szintre, hogy várjam ennek a dolognak a megtörténését ezen az estén.
Vártam a percet, ugyanakkor rettegtem is tőle azért, mert még nem sokszor voltam randizni, ráadásul Ákos még az osztálytársam is így egész végig azon járt az eszem, hogy milyen lesz mikor már nem csak úgy vagyunk az osztályban, mint két osztálytárs, hanem mint partner is. Vajon sikerülne a dolog? Igazából annyit hallani, hogy az ilyenek eltűnnek a süllyesztőben, néha pedig örökké együtt maradnak.
- Köszönöm szépen a bókot. – pirultam bele én is szavaiba. Gondoltam arra, hogy elengedem a fülem mellett vagy olyan leszek, mint a legtöbb lány, akik erre azt mondják, hogy nem is igaz. De nem, én nem olyan vagyok és ha már ezt mondta, akkor illedelmesen meg is kell köszönnöm.
- Akkor annyit árulj el nekem, hogy alkalomhoz illően öltöztem? Mert most még van alkalmam átöltözni… - kíváncsiskodtam azért, hogy megkapjam a választ. Nem szeretnék túlöltözöttnek tűnni, ha mondjuk egy deszkás parkba mennénk, se alulöltözöttnek, ha egy puccos étterembe. Mondjuk az ő öltözéke sem arról uralkodik, hogy valami nagyon nagy helyre mennénk. Ez pedig megnyugtat, mindig is feszélyeztek az ilyen jellegű helyek.
Bekötöttem magam miközben rálépett a gázra, éreztem, ahogy meggördül alattunk a kerekek és hátradőltem a székemben. Zavarba jöttem mikor a kezemet a szívéhez tette, éreztem, ahogyan kalapál a testrésze.
- Pedig nem kellett volna, biztosan jól fog jönni ez a kiruccanás. Hallottam, hogy a Margit szigeten érdekes kivilágított helyek lesznek. Esetleg később elmehetünk arra is. – hoztam fel az ötletet, amit még a reggel olvastam a Facebookon. Igen, még erre is volt időm.
– Szerintem nagyon jól áll neked. – dicsértem meg a nyakkendőjét, ami valóban tetszett.
- És amúgy milyen napod volt?

Nagyon örültem annak, hogy Ákos elhívott randizni, bár bevallom kételyeim voltak hiszen mi lesz, akkor ha nem fog jól elsülni a mai kiruccanás. Akaratlanul is rémképek tárulnak elém, ráadásul Peti is bogarat ültetett a fejembe, hogy az első randin eldől a kapcsolatunk további kimenetele. Szóval… rettenetesen izgulok az estétől.
- Köszi. Azt hittem, hogy túlöltözött leszek, de így már nem érzem rosszul magam. Peti meg is jegyezte, hogy bálba készülök-e. Bolond volt ma szegény. – a bókja felpezsdítette a szívverésemet, és jól esett, hogy ilyenekkel próbálkozik, bár látom rajta, hogy ő is feszélyezve van ettől. Talán a sokadik randink már jobban fog eltelni. No para.
A Margitszigetes ötletem elnyerte a tetszését, ami magabiztosságot kölcsönzött számomra, hiszen eddig nem tudtam mit fogunk csinálni, noha most sem tudom, de legalább van némi sejtésem a dologról. A sziget meglátogatása benne van, tehát egyet már tudok, nem?
- Komolyan. Mindig is mókásaknak találtam ezeket a csokornyakkendőket. –a testvérem alapból lázong, nem akar ilyenekkel foglalkozni, hiszen szerinte ezek fölösleges viszontagságok, melyekkel az ember nem tudja kifejezni személyiségét csak egy skatulyába rakja magát. De azzal, hogy nem hord némiképpen így is belehelyezi magát néhány korlátok közé. Mindegy… nem értem én őt.
Amikor megérkeztünk a moziba keserédes érzés kezdet el kavarogni bennem, mert ezen a csodaszép napon nem szívesen ültem volna be egy sötét terembe, hanem inkább sétáltam volna valamerre egy fagyival. Másrészt az, hogy gondolt erre megmosolyogtat és, amikor a pénztárhoz odaérve láttam micsoda filmre vett jegyet még nagyobb lett mosolyom. Gondoskodott arról, hogy olyan filmet nézzünk, ami engem érdekelhet és számára érdektelen, csak azért hogy kedveskedjen. Hát nem aranyos?
- Természetesen. Úgyse tudnék egyedül megenni egy közepes popconrt se. Én Spritetal szeretném, na és te? – fordultam fel, néha néha lepillantva az összefont kezünkre. Olyan fura valakibe kapaszkodni, érezni a másiknak az izzadó tenyerét, de igazából… Jó érzés. Jó így szemlélni a világot.
- Szeretem őket. De nem szükséges ilyeneket néznünk, nem csak ebből áll a női lét. Például a Marvel filmeket egyszerűen imádom. Arra bármikor szívesen beülök, de erre is. Terveztem már, hogy megnézem. – nyugtattam meg mosolyogva majd egy puszit adtam arcára. – A testvéred merre van?