Elég nehéz jellemezni ezt a leányzót, mivel olyan szinten sokszínű személyiséggel van megáldva, hogy az ember maximum azt tudja csak rá mondani, hogy hóbortos. Mondjuk ez az egy tulajdonság egészen biztosan jellemző rá. És hogy miért? Nos azért, mert állandóan pörög, beszél, kipróbál mindent, és érdeklődik szinte akármi iránt. Ezt a jellemvonását amúgy abban hasznosítja, hogy a suliújságba ír nagyon jó cikkeket, és mivel ezt szívesen is csinálja, ezért nagyon valószínű, hogyha majd kiröppen a Szent Johannából, akkor ilyesmivel fog foglalkozni. Imád új dolgokat kipróbálni, és részt vesz akármilyen hülyeségben. Ez utóbbi jellemző a párkapcsolataira is. Eddig még nem volt olyan kapcsolata, ami úgy indult, mint más rendes embereknél szokott (randi, csevej stb.), éppen ezért persze mindig hatalmas nagy veszekedés vagy egy iszonyatosan gáz helyzet nála a szakítás. Nagyon gyorsan változik a hangulata. Sokszor előfordul, hogy akár egy félóra vagy egy óra alatt a hiper boldog állapotból átvált totál depissé. Ezért pedig nem igazán tud hazudni és elhallgatni dolgokat, hiszen nem tudja kontrolálni a saját érzelmeit, és mindig kimondja, hogy mit gondol. Kivéve akkor, ha a húgáról van szó. Olyankor eltűnik a bohókás Julcsi, és helyébe lép egy „majdnem felnőtt”, gondoskodó ember.
ÉLETEM TÖRTÉNETE
Tökéletes sminkben, divatmagazinba illő ruhakollekcióban, és persze az elengedhetetlen magassarkújában lépkedett le a lépcsőn, hogy reggelizzen valamit. Senki sem tudja (és főleg nem érti), hogy hogyan készül el ilyen gyorsan minden nap, hiszen más lányok, akik hozzá hasonlóan ennyire kiöltöznek még a mindennapokra is, minimum két órát eltöltenek a mosdóban. Ő pedig csak felkel, és fél óra alatt már kész is van. Rejtély. - Mi a reggeli? – kérdezte rögön, miután kényelmesen helyet foglalt az asztalnál. - Neked melegszendvics, nekem pedig ez itt – válaszolt a húga rámutatva valami fura cuccra. - Ráhel – szólt közbe az anyjuk. – Ne illesd olyan jelzőkkel a zabkását, hogy „ez itt”, mivel ez az étel azt segíti elő, hogy jobban tudj táncolni! Nem értem, hogy miért kell minden egyes reggel ezt eljátszanod! Ez nem jó, az nem jó. De persze a balett nem megy olyan remekül, csak a pofázás. - Anya – háborodott fel Julcsi. – Nem szabadna így beszélned vele! Mindent megtesz, hogy megfeleljen neked. - Julcsi ne kezd már te is! Nem értem, hogy milyen alapon szólsz abba bele, hogy hogy nevelem a gyerekemet! Ezután a lányok már csak csendben reggeliztek, de Julcsiban azért még belül felgyülemlett a harag, hiszen nem értette, hogy az anyja miért bánik így a testvérével, aki olyan kedves és visszahúzódó, és tényleg próbál úgy viselkedni, hogy a kedves szülő elfogadja végre. Ez az egész amúgy természetesen már kisgyerekkorukban elkezdődött. Mindkettőjüket beíratták balettozni, de csak Ráhel volt elég ügyes ahhoz, hogy komolyan bennmaradjon, ezért pedig az édesanyjuk rajta élte/éli ki azokat a vágyait, amiket ő nem érhetett el egy sajnálatos sérülés miatt, de nem veszi észre azt, hogy kisebbik lánya szenved ettől az egésztől, és hogy ezért csak a bolond nővérére számíthat, mert ő meghallgatja, és segít neki. - Ne foglalkozz vele, majd megoldjuk – nyugtatta hugicáját Julcsi, mikor az iskolába értek, és búcsúzkodni kellett. – Nem hagyom, hogy ez így menjen tovább. Ezután szétváltak, és főhősünk felkereste a szerkesztőséget, hogy leadjon egy cikket a suliújságba. Habár már a többi 12.-es kiszállt, ő még rendületlenül ír, mivel nehezen szakad el az újságírástól, és különben is szívesen látják érdekes és vicces irományait.
Tárgy: Re: Lévay Júlia Vas. Márc. 27, 2016 10:31 am
Légy üdvözölve
Szia Julcsi! Először is, az előtörténeted nagyon jól sikerült, tetszett és jó volt végig olvasni. Másodszor, a jellem leírásod jól bemutatja a karaktert és meg lehet ismerni belőle milyen is. A karakterlapod szépen kitöltötted és hibát nem leltem benne. Sajnálom, hogy csak most, de elfogadlak és mehetsz játszani. Köszöntelek köztünk!