Néhány embernél előfordul, hogy kinézetre, első pillantásra teljesen mást gondolsz, mint akkor mikor megismered. A jó emberismerők persze ritkán esnek ilyen hibába, de én azért képes vagyok meglepni az embereket, még úgy is, hogy nem szándékosan teszem. Mindenki, akivel újonnan találkozom, később elismeri, hogy gyerekesnek gondol. Olyannak, aki nem képes felfogni az élet komoly dolgait, aki nem tud egy pillanatig se megfontolt lenni. Holott ugyanúgy meg tudom én is tenni, mint bárki más, csak nem szeretem. Jól érzem magam, vidám vagyok, akkor miért kellene állandóan összeszorított szájjal az élet nagy filozófiai kérdéseiről beszélgetnem, ha hangosan kacagva, fagyit nyalva is mehetek végig az utcán mezítláb? Miért parázzak azon, hogy elment az orrom előtt a busz, hogyha süt a nap, és gyönyörű idő van sétálni az iskoláig. Sosem vettem véresen komolyan az életem, mert nem volt benne mit véresen komolyan venni. Ha kell, akkor együtt érzek, ha kell csendben gondolkodom, ha kell kacagok. Mondjuk, azt anélkül is teszem, hogy kellene, de ez hozzám tartozik. Minden reggel úgy kelek fel, hogy az új nap egy új esély, amikor az lehetek, aki vagyok, mindenféle rejtőzködés nélkül, mert az embereket, úgysem érdeklem, mindenkinek megvan a saját baja. Mindig is csak egy dolog volt, amiben nem ismertem viccet, amibe minden energiámat belefektettem, ha kellett, és amiben nem tűrtem, ha mások becsmérelnek. Édesanyám neveltetéséből adódóan hajtva is voltunk rendesen, de szerettük is csinálni. Én legalábbis, hogy Kinga mit gondolt róla, azt sosem firtattam. Imádtam és még most is imádok tanulni, és jól is csinálom. Sosem törekedtem arra, hogy tudatosan legyek az osztályelső, az iskola első, valahogy mindig jött magától, mert a saját maximalizmusom nagyobb volt, mint az iskola elvárásai, és ez a mai napig így van. Nem egészem meg a jóval, mert tisztában vagyok vele, hogy sokkal tökéletesebbre is képes vagyok, mert eddig is képes voltam. Azért mert érdekelnek a divatmagazinok, és mert képes vagyok egy órával korábban felkelni, hogy jól nézzek ki, még nem vagyok üresfejű, amilyennek sokan gondolnak. De mint mondtam, nem érdekel, hogy mit gondolnak, amíg saját magamat elfogadom, addig mindenki más is el fog fogadni.
ÉLETEM TÖRTÉNETE
A - Alma : Imádok egészségesen táplálkozni, vagy csak figyelni arra, hogy mi kerül belém. Nekem nem teher, vagy nem mánia, ha nézegetem a kalóriákat, csupán annak a jele, hogy egész életemben beteg voltam, és már megszoktam, hogy figyelnem kell, mit, mikor eszem. És tulajdonképpen élvezem is, ezért szinte mindig van egy alma a táskámban, ha megyek valahova, vagy ha este megéhezem, akkor is egy almát majszolok el. Apa tudja, hogy csak a tökéletes gyümölcsöket vagyok hajlandó megenni, ezért csak olyanokat vesz, amik ellenőrizve vannak, és nincs semmi horpadás, karcolás rajtuk. Kicsit macerás vagyok ilyen téren, de nem bánom, mert ameddig a családom meg a barátaim elviselik, addig nem érdekel, mit gondolnak mások.
B - Becsületes : Így neveltek, vagyis hát, csak apám nevelt így, mert az iskola, ahova jártam, minden volt, csak nem becsületes. Magániskolában kezdtem a tanulmányaim, de nem bántam meg, szerettem azt az életet is, valamilyen szinten, csak ott semmi jót nem tanultam, ráadásul még a testvéremtől is elszakítottak. Mert én bejutottam, ő nem, és apám nem engedte, hogy iskolát váltsak. Így ő a kilencediket egy másik, állami iskolában kezdte, én pedig egy évet abban a rettenetes magániskolában, Koreában, anyámnál, elszakítva mindentől. Visszatérve, úgy érzem, hogy van egy norma, amit követek, és pont annyira becsületes, amennyire kell, pont annyira érett, amennyire kell. Senki kedvéért nem fogok megváltozni.
Cs - Család : Apám magyar építész, nagy név a szakmában, anyám koreai örökösnő. Nagyapám ultimátum elé állította, mert beleszeretett az apámba. Anyám vagy otthagy minket, és visszamegy hozzá, vagy pedig mondjon le a vagyonáról, a szállodáról, és mindenről, ami ezzel együtt jár. Anyám az örökséget választotta. Három éves voltam, mikor lelépett, rá két évre, nagyapa meghalt, így anyámra szállt minden, ha akart volna se tudott volna visszajönni, apám pedig nem szerette annyira, hogy itt hagyjon mindent, és utána menjen. Hárman éldegéltünk, jól megvoltunk, apu igyekezett a lehető legjobban nevelni minket. Aztán a ballagáson megjelent anyám. És felajánlotta, hogy ha bekerülünk valamelyik kinti iskolába, tanulhatunk kint, vele, gazdagon, minden gondtól mentesen. A nyelvet származásunk tisztelete miatt tanultuk, beszéljük is, anyanyelvi szinten, ez a mi kis titkos nyelvünk, örültünk, megpróbáltuk. Nekem sikerült, Kingának nem, egyedül maradtam, ő itthon kezdett el valami borzalmasan gyenge iskolát, én pedig egy erős iskolában tanulhattam, nálam sokkal okosabbakkal, kisebbségi komplexussal, elszakítva a barátaimtól, a testvéremtől. Nem bírtam. Egy év után kibuktam, kibukott Kinga is, minimális gimnáziumi tudással felvételiztünk a Szent Johannába, ahova felvettek ugyan minket, de csakis úgy, ha elölről kezdünk mindent. Nem érdekelt minket, többet is megtettünk volna, ha együtt lehetünk. Anyánk azóta nem jelentkezett, ennek már három éve, ugyanolyan minden, mint volt, anya nélkül, boldogan, apa barátnőjével, aki egy tündér, és imádjuk. Ő nekünk az anyuka, nem pedig az a távoli nő, aki akkor se gondoskodott rólam megfelelően, amikor vele éltem.
D - Diéta : Mivel lisztérzékeny vagyok, nem is kicsit, hanem elég súlyosan, ezért az egész életem egy nagy diéta. Nem mindegy mit eszem, nem mindegy mennyit, néha még az se, hogy mikor. Már hozzászoktam, a suliban se néznek rám furán, ha az érdekes kinézetű ételeimet kezdem el falatozni, sőt, sokan meg is akarják kostólni. E - Eszes : Nem vagyok buta, sőt, igazából, én vagyok a legokosabb az évfolyamban, de nem vágok fel vele, nem hiszem, hogy emiatt nekem különleges bánásmódban kellene részesülnöm. Az meg hogy, van egy bizonyos szintű maximalizmusom, az az én hibám, nem fogadok el magamtól mást, csak a tökéletest, ez a koreai származásom miatt is van. Ettől függetlenül nem fogok senkit eltiporni, nem azért tanulok, hogy legyőzzek bárkit is, azért tanulok, mert jól esik, és mert szeretem ezt csinálni. Főleg a földrajzot és a történelmet.
É - Éneklés : Egészen kicsi korom óta éneklünk a testvéremmel, közösen, egyedül sosem. Mert ez a kettőnk dolga, családi ünnepségeken, az iskolába, amikor csak tehetjük, összeállunk, és elszórakoztatjuk a jónépet.
F - Festés : Azt mondják kreatív vagyok, és ügyes. Az tény, hogy szeretek festeni, de nem tudom, mennyire vagyok ügyes is benne, remek időtöltés, főleg ha a tesómmal csináljuk. Van hogy csak úgy nekiállunk kifesteni a szobánkat, csupa festék minden, mi is, de csodajó délutánt töltünk el együtt, van hogy egy egész napot, és ennél nincs is jobb.
G - Gitár : Kilenc éves korom óta gitározom, van otthon három gitárom, mindhárom a kincsem, sosem válnék meg tőlük, bele is betegednék, ha valami történne bármelyikkel is. Közös múltunk van, senki nem veheti el őket tőlem!
H - Hirtelen haragú : Hajlamos vagyok nagyon könnyen felkapni a vizet, és olyanokat vágni mások fejéhez, amiket nem gondolok komolyan. Nagyon könny felhúzni, persze bocsánatot kérek, ha nincs igazam, de velem borzalmas veszekedni. Ne is próbálkozz vele.
I - Illedelmes : Mert így neveltek, ezt már kitárgyaltam. Mindig tudom, kihez, hogy illik szólni, hogy kell megköszönni, vagy elköszönni. Sokan tanulhatnának tőlem, mert egy némelyik ember olyan bunkó tud lenni, mint egy kivágott fatönk. Igen, tudom, hogy a fákat szokták kivágni, ne merészelj belekötni!
J - Jótékony : Szeretek jótékonykodni, jó érzéssel tölt el, olyan, mintha fontos lennék. A gyerekek arcát látni, mikor önkéntesként felolvasok nekik a kórházban, vagy az öregek meséit hallgatni, olyan jó, hogy azt el sem tudom mondani. Szeretek bálokra is járni, de az nem ugyanolyan, szinte csak a pénzről szól minden, apám szeret adományozni, de én jobban szeretek önkénteskedni. Lehet majd kinövöm..
K - Kinga : Az ikertestvérem a legfontosabb dolog az életemben. Aki nem iker, az nem tudhatja, milyen is ez. Érzem, ha rossz kedve van, vagy ha boldog, tudom mikor, mit akar hallani, mikor, mit gondol. Ő az akire mindig számíthatok, ugyanolyan bolond mint én, mindenben támogat, és akkor is kiáll értem, ha inkább csak csendben vissza kellene húzódnia a hátam mögé. Én vagyok a fiatalabb, fél óra van közöttünk, és ő ezt nem rest a fejemre verni állandóan, vagy dicsekedni vele, de érzem, hogy a nővéremként is viselkedik. Jobban szeretem, mint bárkit valaha fogok, és ha ez valakinek nem tetszik, elmehetnek a sunyiba!
L - Lisztérzékenység : Hat éves koromban diagnosztizálták nálam, hogy a bélbolyhaim nem bírják a lisztet. Leegyszerűsítve. Hosszas szenvedések, kórházba járás után végre megtudtuk, hogy az egész okozója a kenyérimádatom volt. Természetesen számunkra is van liszt, nem kell kétségbeesni, csak pusztán teljesen máshogy készül, másból, és jóval drágább. Nem mintha a pénz annyira komoly gondot jelentene, de nem szeretem, ha apám teljes fizetése arra megy rá, hogy én a legjobb ellátást kapjam. Megvagyok lisztes dolgok nélkül is.
M - Macska : Az én egyetlen cicám, Luksi, a utcán találtam, két hónapos korában, kicsi volt, gyámoltalan, fázott, és egyből odarohant hozzám, nekem meg nem volt szívem otthagyni. Hazavittem, és apa egyből rábólintott arra, hogy megtarthatom. Azóta velem alszik, már hat hónapos, és azt hiszi az egész lakás, sőt a mi testrészeink mind-mind az ő rágókája. Kövér, kedves cica, csak nem lendüljön be, és ne találja meg a krotont, mert akkor belekakál a földjébe. Pedig már kiszoktattam, és egy darabig elvégezte kint a dolgát.. De most, hát én nem tudom mi történt, de behozza. Bolond cica. N - Nevetés : A nevetés gyógyír mindenre, de leginkább az enyém. Úgy nevetek, mint egy tüdőbajos ötéves, a környezetemben lévők általában azon nevetnek, hogy én hogy nevetek, nem pedig azon amit én mondtam. Átok, de szeretek nevetni.
O - Olvasás : Imádok olvasni, elülni egy csendes este, egy csupor forró kakaóval vagy teával, egy jó könyvvel, és hajnalig olvasni, amíg már összefolynak a betűk a szemem előtt, de nem tudom letenni a könyvet, mert olyan jó. Nem szeretek minden könyvet, ami az első két oldal után nem tetszik, azt nem olvasom tovább, de ha valami tetszik, akkor azt képes vagyok egy nap alatt kiolvasni. Furán működöm, az tény.
Ő - Őszinte : Mindig mindenkinek megmondom a véleményem, és mindog igazat mondok, bármiről is legyen szó. Lehet, hogy sokakat megbántok, de az okosabbik része hamar réjön, hogy igazam volt, a többi meg meg is érdemli, ha egy kis őszinteségen fent akad.
P - Pénz : Sosem voltunk szegények, igazából még csak átlagosak se, de azért apa mindig vigyázott, hogy ne szálljunk el. Mindent megkaptunk, amit kértünk, de zsebpénzt nagyon keveset kaptunk, és otthon úgy kaphattunk kiegészítést, ha házimunkákat csináltunk. Megtanultuk beosztani a pénzt, nem váltunk elkényeztetett libákká, nem vágtunk fel azzal, hogy hű, nekünk ekkora házunk van, és hűű mennyi pénzünk van, meg külön kocsink és egyéb hasonlók. Mert nem tehettük meg, nem vagyunk emiatt különbek, csak kicsit szerencsésebbek, ennyi.
R - Rendes : Mondhatnánk azt is, hogy tisztaságmániás, de a T betű ugyebár foglalt. Szóval, mondjuk, hogy nagyon szeretek takarítani, talán a zsebpénz-kiegészítés is hozzájárult ehhez, de élvezem, ha minden tiszta körülöttem, és rendben van. Nem borulok ki, ha kicsit kupi van, nem is mindig van időm takarítani, vagy rendet tartani, de ettől függetlenül élvezem, ha tisztaság vesz körül, és ezt nem szégyenlem!
S - Segítőkész : Ezt kivételesen nem én mondom magamról, hanem azok akik ismernek, vagy épp nem ismernek, de hálásak nekem valamiért. Szeretek jótékonykodni is, de ez most nem az a fajta segítőkészség. Sokkal inkább olyan fajta, ami más emberek boldoggá tételén alapszik, meg hogy könnyebbé tegyük nekik az életet. Ez nem nehéz dolog, csak épp sok ember elfelejti, hogy akár egy mosolyal szebbé teheti a másik ember napját.
Sz - Szerelem : Sosem voltam még szerelmes úgy igazán. Volt már barátom, pár hétig, de nem volt olyan hatalmas dolog, kicsit voltunk, éretlenek. Szeretném már megtapasztalni, milyen is, ha tényleg szeretik az embert, és milyen ha tényleg szerethetek. Lehet bennem van a hiba, de eddig még senki olyannal nem találkoztam, aki úgy hosszabb ideig lekötött volna. De bizakodom, senki nem maradhat egyedül, ugye? Bár van az a barna hajú srác...
T - Telefon : A telefonomban van a második életem. A találkozóim, a hangfelvételeink, a képeim, az sms-eseim, mindenem. Szükségem van a tudatra, hogy elérhető vagyok, nem is tudom, mit tennék, ha elhagynám az én kis tüncimet. Nem mai darab, apám minden évben újat vesz nekünk, általában ugyanolyat, Kinga előszeretettel hordja is, én meg egy-két nap után visszateszem a dobozába, és eladom, mert megszoktam a régi kis telefonom. Ha majd tönkremegy, ami mondjuk nem most lesz, de ha tönkremegy, akkor majd választok magamnak egy olyat, amilyet én akarok, és nem apa szerint a legújabb.
Z - Zoológia : Imádom az állatokat, egyszerűen odaáig vagyok értük, minden egyes kis állatkát örökbe tudnék fogadni. De mivel ezt nem tehetem, ezért legalább velük akarok foglalkozni, pont ezért fogok a gimnázium után biológia szakra menni, hogy majd valamikor zoológus legyek. Remélem sikerülni fog, a tudásom megvan hozzá, csak kitartás kell, azt pedig még fejlesztem.
Szia Ananász! (ezt a Nokedliért kapod! ) Ilyen hosszú ET-t már rég olvastam és ilyen formában megírva, viszont még soha. Ötletes volt és nagyon tetszett. Remélem hamar beilleszkedsz majd közénk és uralmad alá veszed a játékteret.^^ Irány foglalózni! Üdvözöllek a Noelisták között az oldalon!