Már régóta tudom, hogy én más vagyok, mint a többiek. Sosem érdekeltek igazán a lányok és míg a barátaim elkezdtek csajozni engem hidegen hagyott a dolog. Valahogy nem tudott lázba hozni, sem egy formásabb fenék, sem egy nagyobb mell. Kezdetben úgy gondoltam, hogy csak idő kérdése és engem is utolér a lányok utáni vágyakozás. De nem így történt, sőt! Az idő múlásával egyre biztosabbá vált a felismerés, hogy engem a fiúk érdekelnek. Teljesen biztossá akkor vált bennem a dolog, amikor először csókoloztam eggyel. Egy vad bulin történt. Jóval többet ittam a kelleténél, alig emlékszem a részletekre. Csupán egy elmosódott kép él bennem arról az éjszakáról. Kint voltunk a kertben és a csillagokat bámultam, amikor egyszer csak az ajkai az ajkaimra tapadtak. Már nem emlékszem mi történt utána, meddig smároltunk. De az érzés az a mai napig elevenen él bennem, annyira varázslatos volt. Olyan leírhatatlan érzés amihez hasonlót a mai napig nem sikerült átélnem. Nem is láttam utána soha, még csak a nevét sem tudom, csak abban vagyok biztos, hogy létezett és segített, hogy rájöjjek ki is vagyok én. Akkor nem voltam szerelmes, hogy is lehettem volna egyetlen éjszaka alatt. De most, most azt hiszem az vagyok. Van egy srác aki nagyon tetszik, de annyira félek, hogy ő nem így érez. Nem merném neki bevallani amíg meg nem bizonyosodom róla, hogy ő is olyan, mint én. Az a legrosszabb, hogy mindig a közelemben van, ráadásul a koleszban egy szobában is lakunk. Annyira nehéz titkolnom előtte az érzéseimet, néha annyira vágyom az érintésére és kívánom a csókjait, pedig még azt sem tudom milyen lehet vele. De egyben biztos vagyok, hogy ő kell nekem. Viszont félek is, hogy mit fognak szólni mások, ha kiderül. Az emberek többsége elítélően áll a homoszexuálisokhoz. A gondolataimból a pszichológusnő térít magamhoz.
I am
Dr. Bernek Rebeka
Tárgy: Re: Pszichológus kisasszony és Sorin Kedd Május 03, 2016 1:48 am
bulletproof heart
Ritka, hogy egy diák magától látogasson meg, elvégre nagyon "nem menő", ha valaki pszichológushoz jár. Szomorú, hogy sokan még mindig így állnak hozzá a helyzethez, elvégre nem a "menőségnek" kellene eldöntenie azt, hogy valakinek szüksége van-e segítségre, avagy sem. Annyi mindent meg lehetne előzni egy időben megtett lépéssel... de persze, sokszor egyszerűbb eltusolni a dolgokat, mint cselekedni.
Épp ezért, mikor vendégem érkezett kicsit meglepődtem, de ennek nem adtam hangot, csak beljebb invitáltam a fiút. Volt egy tervünk Norbival, miszerint együtt ebédelünk, de addig még volt bő egy órám és úgy véltem, a látogatóm nem akar két órán keresztül a vele történt dolgokról beszélni - legalábbis első alkalommal sose ez a tendencia figyelhető meg. Inkább az, hogy átlagos dolgokról beszélnek és lassan térnek rá a komolyabb témákra.
Végül is úgy döntöttem, hogy egy pohár tea egyikünknek se árthat meg. - Megkínálhatlak egy pohár teával? - kérdeztem rá, de ekkor bizony feltűnt, hogy mintha a fiú nem lenne "teljesen jelen", mire halkan felszusszantam. - Sorin... - szólítottam meg, várva, hogy reagáljon valamit.
Tárgy: Re: Pszichológus kisasszony és Sorin Vas. Május 08, 2016 6:20 pm
Pszichológus kisasszony & Sorin
Tartok a jövőtől, de azért reménykedem, hogy az érzelmeim viszonzásra találnak. Még sosem láttam lánnyal és nem is mesélt még senkiről, hogy tetszene neki. Ez vagy azt jelenti, hogy ő is a fiúkhoz vonzódik, vagy azt, hogy még nem találta meg a megfelelő lányt. De ha jobban belegondolok én sem ismerek olyan csajszit az osztályban, vagy az évfolyamunkban, aki megérdemelné őt. Mind annyira el van szállva magától, nem is a földön járnak. Mindig a hajukkal meg a körmeikkel vannak elfoglalva. Azért akadnak olyanok akik a tanulásban lelik örömüket. Őket aztán végkép nem értem. Hogy okozhat valakinek is örömet a tanulás? Abban semmi jó nincs ha folyamatosan csak a könyv fölött görnyed az ember. - Elnézést kérek! - ahogy ott ülök az asztalnál valahogy nehezen törnek a felszínre a gondolataim. Nem tudom hol kellene kezdenem és miként tálaljam. Nem csak egy egyszerű szerelmi bánatról, vagy a szüleim szakításáról szeretnék itt beszélni, ahogy a legtöbben teszik. Nekem ennél jóval bonyolultabb az életem. - Igen, köszönöm – egy tea most kimondottan jól jönne. Csak ne valami nyugtató gyógynövényteát adjon, mert annak ki nem állhatom az ízét és még csak ideges sem vagyok. - Most nem kellene valami ágyra felfeküdnöm? Ezek a beszélgetések nem úgy szoktak zajlani? - a filmekben mindig úgy van. De a való életben fogalmam sincs, hogy zajlanak, hiszen ez az első ilyen alkalom, hogy felkeresek egy pszichológust. Bár annyira nem is érdekel, csak húzni akarom az időt amíg a lényegre térek. Vagy amíg ő felteszi a kérdéseit.
by Vendég Szomb. Szept. 16, 2017 5:08 pm
Tárgy: Pszichológus kisasszony és Sorin 
