Öcskösnek megígértem, hogy ma suli után átmegyek hozzá elújságolni, hogy mi volt a randimon. Ádi az ilyeneket hamarabb szokta megtudni, de csak azért mert egy szobában vagyunk, nem azért mert őt jobban szeretném. Mindkettőjüket ugyan annyira szeretem. Andrisnak nem lehetett mindig olyan könnyű, hisz mivel mi ikrek vagyunk így sokszor érezhette azt, hogy mi őt nem kedveljük annyira, mint egymást, pedig ő olyan nekünk, mintha a harmadik egypetéjű ikertestvérünk lenne. Neki is elmondunk mindent ugyanúgy, mint egymásnak. Sajnos volt két év, amit nélküle töltöttünk el, mert mi eljöttünk középsuliba. Így is sokat találkoztunk, de nem annyit, mint régen. Nem voltunk ott végig, mikor elkezdett serdülni. Még most is serdül, de az eleje a vicces mikor még kezdi felfedezni a dolgokat. Az biztos, hogy ha ott vagyok akkor tőlem tudja meg, hogy mit hova kell dugni és nem a netről. Meg elárultam volna pár szuper technikát az egyedülléteire. Szóval megbeszéltük, hogy eljövök ma suli után a szobájába. Nem vagyok gyakori vendég náluk, inkább ő jön hozzánk vagy az udvaron találkozunk és elmegyünk valahova. A szobatársával még nem is találkoztam, pedig állítólag nagyon jó fej. Na majd most hátha ott lesz. A tanítási órák után felmentem a saját szobámba aludni egyet, majd átöltöztem és öcsém szobája felé vettem az irányt. Remélem nem felejtette el. Megálltam az ajtajuk előtt és bekopogtam. Alig várom, hogy mindent elmeséljek.
Fekszem az ágyamon. A telefonom még a kezemben. Apa hívott az előbb és nem voltak jó hírei. Azt mondta, hogy a nagyi súlyosan megsérült és bekerült a kórházba. Ezen kívül nem tudott mást mondani, mert közben a munkahelyéről is hívták. Nem tudom sem a körülményeket, sem a történteket, de remélem hamar fel fog épülni. Mindenesetre amint lehet bemegyek hozzá a kórházba. Feloldom a telefonomon a zárat és először felnézek facebookra. Semmi érdekeset nem találok és senkivel sincs kedvem most beszélni. De azért megnézem az üzeneteket, csak ketten várakoznak válaszra. Az egyikük az a lány aki az első naptól belém van esve. Csak tudnám miért? Nincs bennem semmi különleges, sokkal menőbb srácok járnak az osztályunkba. Ráadásul meleg vagyok és fogalmam sincs, hogy koptassam le. Nem szeretek csalódást okozni az embereknek és alapból is elég kényes téma ez. Majd beadok a csajnak valami kamu dumát még akkor is ha utálok hazudni. Nem derülhet ki ilyen hamar és ha az igazat mondanám akkor másnapra már az egész iskola tudná. A másik üzenet egy osztálytársamtól jött. Még ma suliba beszéltük, hogy délután valamikor elmehetnénk focizni. Gyorsan megírom neki, hogy közbejött valami, halasszuk holnapra. Ilyen állapotban nem lenne jó emberek közé menni. Leteszem a telóm és megpróbálok egy kicsit pihenni. Már félálomban vagyok, amikor felriadok a kopogásra. Feltápászkodom az ágyból és elindulok ajtót nyitni. Útközben még megizazítom a hajam. - Szia! - köszönök mikor kinyitom az ajtót. - Andrist keresed? - valószínűleg igen. Mivel én még sosem láttam őt ezelőtt.
Eléggé meglepődtem mikor egy idegen srác nyitott ajtót. Gondolom ő a sokat emlegetett szobatárs. Hogy is hívták? Valami fura neve volt. - Szia, igen. Elment valahova? - lehet, hogy azt hitte elfelejtettem, mert nem egyből jöttem, hanem késtem vagy egy órát a pihenés miatt. Olyan béna vagyok! - Amúgy Ákos vagyok. - mutatkozok be neki, hátha tudja, hogy Bandi tesója vagyok. Csak mesélt már rólam, nem? - Te pedig Sorin, ha jól emlékszem. - mosolygok a srácra miközben kezet nyújtok neki. Fura, hogy az elsősöket alig ismerem. Valamiért inkább a végzősökkel és az évfolyamtársaimmal lógok. - Bemehetek? - néztem rá. Ha nincs is itt akkor megvárom. Legalább addig megismerem az állítólag "tök jó fej" szobatársát. Ha beengedett akkor bementem. - Legalább le tudom ellenőrizni, hogy mennyire kupis. - nevetve néztem körül a szobában. Sejtettem, hogy akkor kupi tuti nincs, mint nálunk. Roland és én sem vagyunk valami tisztaságmániások, sőt nagyon kupisok vagyunk, szóval nincs nagy rend nálunk. - És amúgy mizu? Jó Andrissal lakni? - rámosolyogtam miközben leültem az egyik ágyra.
- Igen, azt hiszem, bár azt nem közölte, hogy hova – meg azt se, hogy mikor érkezik. Pedig nekem is feldobná a hangulatom ha most itt lenne. Már maga a jelenléte is sokat segít. - Te vagy az iker bátyjai közül az egyik – állapítom meg. Sok téma felszokott jönni köztünk, például róluk is mesélt már ezt – azt. Örülök, hogy végre az egyikkel megismerkedhettem, így legalább már arcot is fogok tudni kapcsolni hozzájuk. - Ezek szerint hallottál már rólam – kezet fogok vele. De kíváncsi lennék rá, hogy mit mesélhetett rólam az öccse. Bár semmi félni valóm nincs, biztos nem mondott még el neki semmi kulisszatitkot. Legalábbis remélem, hogy még nem tud rólunk. Ahhoz még túl friss a dolog és szerintem még ő sem készült fel rá, hogy ezzel a tesói elé lépjen. - Persze, gyere csak. Foglalj helyet nálunk. Itt nyugodtan megvárhatod, de nem tudom mikor jön vissza – akármennyire is ramaty állapotban vagyok mégsem küldhetem el. Még a végén egy jót beszélgetek vele. - A legjobbkor jöttél – mosolyodom el. Pont tegnap volt egy kis időnk, így rendbe szedtük valamennyire a szobát. - Igen, Andris nagyon jó szobatárs. Jól kijövünk egymással – ha tudná mennyire.
by Vendég Szomb. Szept. 16, 2017 5:08 pm
Tárgy: Sorin & Ákos 
