Az órámra nézek. Na nem azért, mintha az óra végét várnám, bár részben ez is igaz. Csak kíváncsi vagyok mégis mennyi időm van még felkészülni. Már tegnap este eldöntöttem, hogy ma megkérdezem a matektanárnőt, a matek szakkörrel kapcsolatban.
Otthon aktív része voltam a csapatnak. Nagyon sok versenyen vettem részt és a sikerek sem maradtak el. De ez már nem Kalifornia, de muszáj lesz itt is érvényesülnöm. Itt is ott leszek az élbolyban és minden tőlem telhetőt megteszek, hogy az akadályokat legyőzzem. Nem lesz sétagalopp, meg kell érte küzdeni. De akármilyen nehéz lesz megcsinálom. Az életben mindig akadnak nehézségek és mi döntjük el, hogy mihez kezdünk vele. Gyáván megfutamodunk vagy szembenézünk vele és legyőzzük. Persze nem győzhetünk mindig, de a vereségeink által csak még erősebbek leszünk.
Veszek egy mély levegőt és lassan kifújom. Ideje visszatérni a valóságba, mert még a végén nem, hogy nem vesz fel a szakkörbe de még az órájáról is kipenderít ha nem figyelek oda. A mai órán egy elég könnyű témakörrel foglalkozunk. Bár nekem az egész tantárggyal nincs problémám, sose volt. Már általános iskola első osztályában is kiemelkedtem a többiek közül, matekból. Valahogy mindig a reál tárgyak álltak hozzám közelebb, a humánnal mindig bajban voltam. Nem mintha az nehéz lenne, egyszerűen csak nem érzem a magaménak. Míg a matekban van logika addig a magyarban semmi. Az a rengeteg verselemzés, meg azok a fránya kötelező olvasmányok. Nem hiányoznak az életemből. Viszont szükség van rá, mert nem akarom lerontani az átlagomat.
Megszólal a csengő és ezzel együtt az egész terem méhkasként nyüzsög. Miközben a többiek elpakolnak és viháncolva kivonulnak a teremből én próbálok minél lassabban összekészülni, hogy egyedül maradhassak a tanárnővel. Ahogy a terem kiürül összeszedem minden bátorságomat és odasétálok a tanári asztalhoz.
- Őhm... Tanárnő!- szólítom meg bátortalanul. Alapból nem vagyok egy félős lány, de vannak helyzetek amikor inamba száll a bátorságom. A tanárokkal való beszélgetés is ezek közé tartozik. Nem tudom miért vagyok úgy oda tőle, hiszen tudom, hogy nem esznek meg, csak mégis.
- Azt szeretném megkérdezni, hogy nem- e csatlakozhatnék még a matekszakkörhöz? - bököm ki végül és asztalra szegezett tekintetemmel várom a válaszát.
Remélem tetszik. ☼  Kredit